Na, jó, akkor térjünk át október 23-ra!
Rendben, térjünk!
Miért kellett a rendőröknek a Kossuth téren szétzavart, őrjöngő csőcseléket rátolniuk az Astoriánál tartott Fidesz-rendezvény békésen tüntető résztvevőire?
Honnan veszed, hogy rátolták őket?
Dehát ezt mindenki tudja!
Az, hogy „mindenki tudja”, azzal a kijelentéssel egyenértékű, hogy „senki sem tudja bizonyítani”. Nézzük inkább a tényeket! A randalírozó tömeg, illetve azok szervezői voltak azok, akik az Astoriánál rendezett nagygyűléshez akartak jutni és oda akarták „húzni” maguk után a rendőröket is. Ezt bizonyítja az a lehallgatott és nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetés, amelyben a zavargások két szervezője arról tárgyal, hogy ez a tervük kudarcba fulladni látszik, mert a rendőrök megálltak a Deák térnél. A beszélgetés során éppen azon töprengenek, hogyan lehetne ezt mégis kiprovokálni. A beszélgetéseket itt és itt hallgathatod meg, de a szó szerinti leiratukat is elolvashatod A rendőri egységek vezetői közötti rádióbeszélgetések pedig azt bizonyítják: a rendőröknek arra volt parancsuk, hogy akadályozzák meg, hogy a randalírozók összekeveredjenek a békés tüntetőkkel, amit nem sikerült ugyan végrehajtaniuk, viszont kifejezetten ügyeltek arra, hogy csak azután kezdjék a tömeget oszlatni, hogy a Fidesz-gyűlés véget ért, és a résztvevőknek volt idejük elhagyni a területet. Ezt a hét rádióbeszélgetést is meghallgathatod (itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt), vagy elolvashatod a szó szerinti leiratukat.
Lehet, hogy ügyeltek rá, de az eredmény mégiscsak az lett, hogy a zavargó társaság, és a Fidesz nagygyűlés résztvevői összekeveredtek.
De nem a rendőrség hibájából vagy mulasztásából, főleg pedig nem azért, mert felsőbb parancsra „rátolták” a tüntetőket a nagygyűlésre. Tény, amit a két ellenérdekű fél fentebbi, belső telefon- illetve rádióbeszélgetései is igazolnak, hogy a rendőrség másfél órát állt a Madách, illetve a Deák tér között, bő nyolcszáz méterre az Astoriától, kőzáporban, sőt az illegális tüntetők által beindított tankkal is farkasszemet nézve, mindaddig, amíg a Fidesz-gyűlés rendezője nem jelzett nekik, hogy nem csak a rendezvénynek lett vége, de a technikát is elpakolták. Az oszlatás csak ezután kezdődött meg. És van aztán még néhány homályos részlet, ami arra utal, hogy bizony fölmerül itt a politikai felelősség is, de korántsem Gyurcsány vagy a kormánya részéről...
Most azt akarod mondani, hogy a Fidesz vezetői szándékosan verették meg a saját híveiket a rendőrséggel? Mondd, te hülyének nézel engem?
Eszemben sincs ilyesmit állítani. De kérdezni, ugye azért szabad? Na, akkor az első kérdésem, hogy vajon miért pont az Astoriát választotta a Fidesz vezérkara a gyűlésre, holott a rendőrség többször is kérte őket, hogy keressenek más helyet? Hiszen ehhez a helyszínhez az '56-os forradalomnak semmiféle jelentős eseménye nem köthető. Viszont, ha a Kossuth téri csoportosulást, mint az előre látható volt, a rendőrség föloszlatja, akkor onnan a tömeg egyedül az Alkotmány utcán tud elvonulni. Ha pedig a Bajcsy-Zsilinszky utat elérve jobbra fordulnak (ami valószínű, hiszen balra a közúti felüljáró állja útjukat) akkor meg sem állnak az Astoriáig. Az Astoria kereszteződése pedig olyan, hogy ha a színpaddal lezárjuk az Erzsébet-híd felé vezető utat (és ez így is történt, arrafelé csak a gyűlés szónoka, Orbán tudott, mint a Gyaloggalopp krónikása szerint a bátor Sir Robin, elfutni, mint a nyúl), akkor a távozni kívánó tömeg legnagyobb része automatikusan a Deák téri forgalmi csomópont irányába indul meg, a három metró találkozási pontjához (a kettes metró Astoria megállója biztonsági okokból le volt zárva), vagyis éppen a Kossuth tér felől érkezőkbe fut bele. Véletlen lett volna ez a helyszínválasztás?
A második kérdésem azzal függ össze, hogy a rendőrség a nagygyűlés rendezőivel folyamatos kapcsolatot tartott, tájékoztatta őket, hogy mi a helyzet a Deák téren. A rendezők viszont a tüntetés végén fölszólították ugyan a megemlékezés résztvevőit, hogy merre hagyják el a területet, ám azt a rendőrség többszöri, nyomatékos kérése ellenére sem mondták be, hogy a Deák tér felé semmiképpen se menjenek. Ugyan, miért nem szóltak?
Harmadszor: az Astoriánál állók között a következő tartalmú röplapokat osztogatták: „A rendezvény után békésen gyertek a Kossuth térre.” „Oszlatják a tömeget a Bajcsy Zsilinszky úton.” „Az Arany János utcánál vízágyukkal és könnygázzal lövik a népet.” Mit tesz Isten, csupa olyat, ami az olvasót természetes kíváncsiságánál fogja meg, és arra ösztönzi, hogy a Deák tér irányába induljon, saját szemével szerezve tapasztalatot. Ugyan kik, és hogyan tudták ezeket a szórólapokat az aktuális eseményeket követően pár perccel, ilyen tömegben előállítani? Nem valószínűbb-e, hogy már eleve készen voltak? És kik osztogatták? Föltételezhető-e a Fidesz részéről olyan amatőrizmus, hogy a párt rendezvényén valakik a vezetés akaratától függetlenül, netán annak ellenében hívhatják a résztvevőket egy másik megmozdulásra?
És végül negyedszer: az is kiderült, hogy a zavargás egyes szervezői az egész rendezvény alatt folyamatosan tartották a kapcsolatot a Fidesz politikusaival. Magukat a lehallgatott beszélgetéseket ugyan nyolcvan évre titkosították, annyi azonban tudható, hogy a két tüntetés alatt Grespik László Demeter Ervinnel, Tomcat pedig Ékes Ilonával beszélt telefonon. Gondolod, hogy az esti kártyapartit beszélték meg? Én neked nem gyanús ennyi véletlen egybeesés?
Na, de az ég áldjon már meg, mi lett volna a Fidesz-vezetés indítéka? Miért jó az nekik, ha a saját tüntetőiket veretik meg?
Még egyszer leszögezem: én semmi ilyesmit nem állítottam, csak kérdéseket tettem föl. Tudod, mint Kohn, aki a hentesnél a sertéskaraj áráról érdeklődik, és amikor megszólal mögötte a rabbi, hogy „Na, de Kohn!”, akkor azzal vágja ki magát: „Ugyan, rabbi, hát kérdezni csak szabad?!”. De ha már a lehetséges indítékokat firtatod: a dolognak kétféle kimenetele lehet, és a Fidesznek egyik sem rossz. A kevésbé valószínű, hogy az Astoriától távozó, Orbán szónoklatától föltüzelt tüntetők a szervezett zavargókkal egyesülve olyan erőt alkotnak, amivel a rendőrség sem tud mit kezdeni, elszabadul a pokol, a forradalom 50. évfordulóján újabb fölkelés tör ki, aminek eredményeként a vágyott hatalom három és fél évvel korábban hullik Orbán ölébe, mint ha kivárná a 2010-es választásokat. Valószínűbb azonban, hogy a rendőrség leszereli a puccskísérletet, föloszlatja a be nem jelentett, illegális megmozdulást – ebben az esetben viszont az ennek során szükségképpen előforduló, akár szükséges és arányos mértékű rendőri erőszakot is úgy lehet föltüntetni az idehaza és külföldön szervezett haknikörutakon, mint annak bizonyítékát, hogy a rendőrség rátámadt a békés tüntetőkre és brutálisan szétverte őket. Mint tudjuk, ez az utóbbi eset következett be, méghozzá a Gyurcsány-kormány kommunikációs gépezetének töketlensége folytán minden várakozást fölülmúló eredménnyel: azok is, akik akkoriban még tisztában voltak vele, hogy a rendőrök, kötelességükhöz híven, egy erőszakos, alkotmányellenes hatalomátvételi kísérletet akadályoztak meg, egy évvel később már úgy emlékeztek, hogy a rendőrállam minden ok nélkül támadt rá a békés tüntetőkre.
Dehát ez történt, nem? A Fidesz-gyűlésről (meglehet: tényleg a rendezők hibájából) a Deák tér felé távozó békés polgárokat a rendőrök megvertek, megbilincseltek, földre löktek, előállítottak...
Akkor még egyszer: a rendőrség több mint másfél órán át tapodtat sem mozdult a Madách térről, megvárta, míg vége a Fidesz rendezvényének és mindenki, aki akar, biztonságosan el tud menni onnan. Aki még utána is ott volt, az már saját felelősségére keveredett az oszlatásba.
Az persze tény, hogy az Astoriától a Deák tér felé tartó Fidesz-támogatók akaratlanul is összekeveredhettek a randalírozókkal. Ebben a katyvaszban azonban a rendőrnek esélye sincs megállapítani, hogy akkor most ki is a támadó és ki a békés tüntető! Aki annak ellenére az oszlatás területén tartózkodik, hogy felszólították, hagyja el a területet és azt is megmondták, hogy merre, az jogosan oszlatható. A rendőrségi törvény azt mondja az oszlatásról: „A tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során a rendőrség a helyszínen levők egyéni felelősségét nem vizsgálja.” Magyarán: aki nem rendőr vagy sajtós és mégis ott van, sőt a többszöri felszólítás ellenére sem megy el onnan, az a rendőrségi törvény értelmében nem ártatlan.
Persze, lehet a rendőrségi törvény papírízű rendelkezéseire hivatkozni, de a valóságban a szerencsétleneknek semmiféle lehetőségük nem volt elmenekülni onnan!
Sajnálom, de ez sem igaz. A rendőrsorfal 17:48-kor indult meg a Deák térről és 19:35-re ért az Astoriához. Ez csaknem két óra, ráadásul még világos volt, messziről látszottak. Szerinted ki az, aki ennyi idő alatt nem tud elmenekülni onnan, ha akar?! A Papp-jelentés világosan leszögezi: „a tömegoszlató kötelék előremozgásának üteme lehetővé tette, hogy az Astoriánál levő tömeg a rendezvény helyszínét több irányba is biztonságosan elhagyhassa.” Vagyis a békés megemlékezők akkor is simán el tudták hagyni a helyszínt azalatt a 107 perc alatt, amíg a rendőrsorfal odaért, ha eredetileg a Deák felé indultak, de aztán visszafordultak.
(folyt. köv.)
